Sajttorta, az amerikai kedvenc

Így készül a klasszikus New York-i sajttorta

Mondhatnánk, hogy a New York-i a sajttorták őse, ám ahogy az lenni szokott, ez a sütemény is sok évszázados múltra tekint vissza. Az viszont tény, hogy az Egyesült Államokban vált igazán felkapottá a XX. században.

Amit New York-i sajttortának nevezünk, az egy sütőben sült lágy, krémes finomság. Alapja gyakran kekszmorzsa (használhatunk omlós vajas kekszet vagy például zabkekszet) és olvasztott zsiradék (vaj, esetleg margarin) keveréke, amit egyenletesen a tortaformánk aljába nyomkodunk, és a sütőben rövid ideig sütjük (elősütjük). Alternatívaként készen vásárolt keksz helyett választhatunk olyan morzsatészta alapot is, amit mi állítunk össze, ezt szintén önmagában kezdjük el sütni, és csak később kerül rá a krém.

A krémes réteg főszereplője a zsírdús krémsajt, ehhez kerül még tojás és cukor, lazíthatjuk tejföllel, habtejszínnel, és persze kedvünkre ízesíthetjük. Az így kapott krémet a langyosra visszahűlt alapra simítjuk, majd készre sütjük. Itt jegyezzük meg, hogy a tojás egyes receptek alapján elhagyható, így a vegán étrendet követőknek sem kell lemondaniuk a sajttorta-élményről. 

Még egy profi tipp: süssük a tortánkat vízfürdőben! A vízfürdő segít, hogy a sajttorta még egyenletesebben süljön és ne repedjen meg. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy hőálló tálat, sütőformát vízzel megtöltve a sütő aljába helyezni, majd a sütőt ezzel együtt a receptben jelzett hőfokra előmelegíteni.

Sajttorta sütés nélkül

Gyors összeállítás, a munka oroszlánrészét pedig elvégzi helyettünk a hűtő – így jellemezhetjük a sütés nélküli sajttortát. Alja roppanós, rajta lágy, krémes réteg. Hasonló alapanyagok felhasználásával készül tehát a sütés nélküli verzió is, pár lényeges különbség viszont felfedezhető közte és a sült torta között.

Alapja ugyanúgy kekszmorzsa-zsiradék keverék a forma aljába nyomkodva, ez azonban nem a sütőbe, hanem a hűtőbe kerül, amíg a krémet összeállítjuk. A krémsajthoz ebben az esetben természetesen nem kerül tojás, lazítható tejföl, habtejszín hozzáadásával, sőt a túró-krémsajt páros sem ritka. A szeletelhető állagot a zselatin biztosítja (a legegyszerűbb melegítést nem igénylő Expressz Zselatin fixet használni), ezt a krémhez adjuk, majd a krémet a hűtött kekszalapra simítjuk, és visszatesszük pár órára a hűtőbe pihenni. Miután kialakult a kívánt állag, a torta kedvünkre díszíthető.

Variációk egy témára: muffinformától a gyümölcsöntetig

A két alapverzió már sejteti: igazán jól variálható desszertről beszélünk! Lássuk először a két alapréteget! Ahogy már írtuk, a kekszes réteg házi sütésűre cserélhető, és bármelyiket is választjuk, ízesíthetjük fahéjjal, vaníliával, citromhéjjal, vagy adhatunk hozzájuk kakaóport. A szárazanyag egy részét darált dióra, mogyoróra, mandulára cserélhetjük. A krémsajtos réteg szintén sokféleképpen ízesíthető, dúsítható gyümölcsöktől kezdve a mákon, mogyorókrémen át egészen a lekvárokig. Sőt! Akár csíkos süteményt is készíthetünk a krémet megszínezve.

A sajttorta az az édesség, amelynél szárnyalhat a fantázia! A ropogós-kekszes és a krémes réteg párosa tökéletes pohárdesszertnek, vagy készülhet egyadagos minitorta. Kávéval és kakaóval kombinálva tiramisu, dióval és baracklekvárral zserbó ízvilágot csempészhetünk hozzá, vagy megfordítva: a sajttorta ízvilágát is beleálmodhatjuk más süteménybe, például muffinba.

A klasszikus sajttorták tetejét az alap és a krém ízvilágához hangolva bevonhatjuk gyümölcszselével, díszíthetjük gyümölcsszemekkel (áfonyával, málnával, eperrel). Ha pedig még extráznánk, gyümölcsöntettel, vanília- vagy csokiszósszal is tálalhatjuk.