Érdekességek a csokoládéról
Miután januárban nem bővelkedünk szezonális gyümölcsökben és némi lélekvidítás sem árt ilyenkor, aktuális összeállításunkban a csokoládéról gyűjtöttünk pár érdekességet, természetesen néhány isteni, csupacsoki recept kíséretében.
Csokoládé, a hangulatjavító
Kevés dolog van, ami januárban feldobja az embert, a sötétség korán érkezik és reggel sokáig is marad velünk, az ég legtöbbször szürke. Szerencsésebb napokon a hó esik, de a kevésbé szerencséseken inkább az ónos eső. Januárban mindig jól jöhet valami “hangulatjavító intézkedés”, ilyenkor érdemes egy megunhatatlan, mindig izgalmas, örök, titokzatos alapanyaghoz nyúlni: a csokoládéhoz.
Gombóc Artúr kedvencei
Gombóc Artúr "csokoládé monológját" talán mindenki ismeri, ebből kiderül, hogy nincs olyan csokoládé, amit ő ne szeretne. Ha megkérdezték tőle, milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta:
“A kerek csokoládét, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, lyukas, csomagolt, meztelen, egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes, a keserű, a csöves, a mogyorós, a tejcsokoládét, a likőrös, a tavalyi, az idei, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon!” Mélységesen egyet tudunk érteni Gombóc Artúrral, és amellett, hogy a világon felsorolhatatlanul sokféle csokoládét készítenek, ugyanennyire színes és sokszínű a csokoládéval kapcsolatos érdekességek tárháza is.
Gombóc Artúr is boldog lehetne, ha annyi csokoládéja lenne, ahány Toblerone rudat évente eladnak a világban. Ugyanis ha az egy évben eladott, jellegzetesen háromszög alakú rudakat egymás mögé tennék, 62 000 kilométer hosszúságú utat lehetne összerakni belőlük, ami másfélszer olyan hosszú, mint a Föld kerülete.
A csokoládé értéke
A csokoládé a maják idejében szinte értékesebb volt, mint az arany. Mivel csak korlátozott mennyiséget tudtak termelni belőle, ugyanúgy értékálló maradt, mint a nemesfém.
A csokoládénak akkora kultusza volt, hogy külön istenség is tartozott hozzá, igaz, általában duplázott munkakörrel. A majáknál El Chuah volt a kakaó, és egyben a kereskedelem istene is. Az aztékoknál a csokoládé istenét Xochiquetzalnak nevezték és a termékenység istene is volt egyben.
A csokis keksz sokak kedvence és az első ismert receptet - mint a gasztronómiában oly sokszor, most is a véletlen szülte. 1930-ban egy háziasszony, Ruth Wakefield kifogyott a sütéshez használt csokoládéból, így egy másik fajta, táblás csokiból tört a tésztába. Elvárásaival ellentétben a csoki nem olvadt el a sütés folyamán, hanem nagyobbacska csokidarabok maradtak a kész kekszben. A kísérlet eredménye mindenkinek nagyon ízlett, így született meg a ma is közkedvelt csokis keksz.
Gombóc Artúr habozás nélkül felsorolta: "A kerek, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, lyukas, csomagolt, meztelen, egész, megkezdett, édes, keserű, csöves, mogyorós, tejcsokoládét, likőrös, tavalyi, idei és minden csokoládét, amit csak készítenek a világon!"
Ha az egy évben eladott, jellegzetesen háromszög alakú rudakat egymás mögé tennék, 62 000 kilométer hosszúságú utat lehetne összerakni belőlük. Ez másfélszer olyan hosszú, mint a Föld kerülete!
Januárban nem bővelkedünk szezonális gyümölcsökben és némi lélekvidítás sem árt. A sötétség korán érkezik, az ég szürke, ilyenkor jól jön valami "hangulatjavító intézkedés" - a csokoládé megunhatatlan, mindig izgalmas, örök, titokzatos alapanyag.
A csokoládé szinte értékesebb volt, mint az arany. Mivel csak korlátozott mennyiséget tudtak termelni belőle, ugyanúgy értékálló maradt, mint a nemesfém. Akkora kultusza volt, hogy külön istenség is tartozott hozzá.
A majáknál El Chuah volt a kakaó és egyben a kereskedelem istene is. Duplázott munkakörrel dolgozott - ez mutatja, mekkora jelentőséggel bírt a csokoládé a maja kultúrában.
Az aztékoknál a csokoládé istene Xochiquetzalnak nevezték és a termékenység istene is volt egyben. Ez szintén azt bizonyítja, hogy a csokoládé mennyire fontos szerepet töltött be az ókori kultúrákban.
1930-ban Ruth Wakefield háziasszony kifogyott a sütéshez használt csokoládéból, így táblás csokiból tört a tésztába. A csoki nem olvadt el, hanem nagyobb csokidarabok maradtak a kekszben. A véletlen eredménye mindenkinek ízlett.
Ruth Wakefield elvárásaival ellentétben a táblás csoki nem olvadt el a sütés folyamán, hanem nagyobbacska csokidarabok maradtak a kész kekszben. Ez a véletlen szülte a ma is közkedvelt csokis keksz receptjét.
A majáknál és aztékoknál külön istenség tartozott hozzá, értékesebb volt az aranynál, és értékálló fizetőeszközként is használták. A korlátozott termelés miatt megőrizte értékét, mint a nemesfémek.
A világon felsorolhatatlanul sokféle csokoládét készítenek, és ugyanennyire színes és sokszínű a csokoládéval kapcsolatos érdekességek tárháza is. Évezredes története és kultúrája teszi különlegessé.